(Cífer, 1840. október 24. – Székesfehérvár, 1919. június 8.) irodalomtörténész, nyelvész, városi levéltáros és tiszteletbeli tanácsos.
Moenich Antal, gróf Zichy Károly uradalmi számtartója és Zlatháry Vilma fiaként született. Tanulmányait Mohácson, Győrött, Nagyszombatban és Pozsonyban végezte; utóbbi helyen 1859-ben a papi pályára készült és belépett az Emericanumba; azonban rövid idő múlva egészségi szempontból kénytelen volt ezen pályától megválni. 1861-1868-ig Zichy Károly gróf mellett szülőhelyén és Pozsonyban, eleinte mint titkár, több ezer kötetből álló könyvtárát rendezte, később mint gazdatiszt volt alkalmazva. 1869-ben Hunfalvy Pál ajánlatára – akivel ekkor levelezésben állt[2] – a magyar királyi földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszzériumnál mint az országos statisztikai hivatalnak Fejér-, Esztergom-, Pest- és Bácsmegyék és a Jász-Kúnkerület területére kinevezett kültagja működött 1873-ig. 1872-ben Székesfejérvár városánál a köztörvényhatóság szervezése alkalmával házi pénztári ellenőrré választották meg és 1873-ban ugyanoda levéltárnoknak neveztetett ki, amely állásában egészen 1911-ig működött. 1919-ben hunyt el 78 éves korában.

Az irodalommal már mint pozsonyi papnövendék, 1859-ben kezdett foglalkozni, Knauz Nándornak irodalmi működésénél és búvárkodásánál segédkezve; a Napkeletbe (1860-61) írt néhány apróbb cikket névtelenül; költeményeket és cikkeket a Hölgyfutárba és a Fővárosi Lapokba (1861-1864), a Vasárnapi Ujságba (1865 Lengyeltóti, Fonyód és vidéke Somogymegyében); 1865-ben a Magyar Tudományos Akadémia Nagy szótárába is küldött be nyelvészeti cikkeket. 1872-ben Székesfejérvárt a Fejérmegyei Közlönynek előbb belső munkatársa, később rövid ideig szerkesztője volt; a Székesfejérvár közölt tőle több költeményt, társadalmi és irodalomtörténeti cikkeket; írt még cikket a M. Nyelvőrbe (1873), cikkeket és költeményeket a székesfejérvári Szabadságba, melynek rendes munkatársa, itt jelent meg 1881-ben a Történeti Naptár című cikksorozata; a Székesfejérvári Naptárban (1880. Székesfejérvár szab. kir. város főbirái és polgármesterei 1691-től 1879-ig). Később közgazdasági, kertészeti és gyümölcsészeti cikkeit a Kertészeti Lapok, Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek, a pécsi Rózsa Ujság, a kassai Gyakorlati Mezőgazda, M. Föld, M. Hirlap, Egyetértés, Köztelek, Gyümölcskertész és a Kert című lapok hozták; a Székesfejérvári Hirlapban (1898-1902. Szabadságharcunk ereklyéi 1848-1849-ben különösen Székesfejérvár városára vonatkozólag, eddig 138 közlés, 1900. Székesfejérvár szab. királyi város régi statutumai 1741-1775-ig).