A fond a káptalan földesúri joghatósága alá tartozó Győr város vagyon és pénzkezelését ellátó kamarási hivatalnak a bevételekről és kiadásokról vezetett számadási naplóit és (csekély töredékben) számadási mellékletet tartalmaz. A kamarás tisztsége körül kialakult hivatal a XVIII. század elején kezdte meg működését a városi adóhivatallal egybekötve, de külön személyzettel, amelyhez a kamaráson kívül egy ellenőr és a szükséges segédszemélyzet tartozott. Legfontosabb feladata volt a pénztári teendők ellátása mellett hogy a város vagyon- és pénzkészletében bekövetkezett mindennemű változásról naplót illetve pontos számadásokat vezessen. Munkáját a tanács közvetlenül, valamint közegei által ellenőrizte.
A M. Kir. Helytartótanács Győr városához intézett leiratai katonai ügyekben. Iratok:1733-1783 tárgymutató: 1733-1780 terjednek. A második levéltár rendezéskor az iratokat időrendbe szedték, és az iratokat 1-254-ig futó sorszámmal látták el.
Az egyesített Győr-Moson vármegyei alispánok értesítései a várost érintő ügyekben. Az iratok 1-tõl 1891-ig terjedő, az időrendet követő sorszám szerint rendezve. A név- és tárgymutató utal a keletkezési évére, az irat eredeti elhelyezésére (ladula, fasciculus) és számára.
Vegyes tárgyú fogalmazások másolatai, valamint a kiadásnál szükséges levélminták, továbbá a hivatalnoki esküminták gyűjteménye. A jegyzőkönyvek: 1743-1788. (Protocollum expeditiorum copiatorum) A 3-tól a 14-dik kötetig időrendi sorrendben vegyes tárgyú fogalmazásokat tartalmaz. A kötetek végén 1743-1777-ig név- és tárgymutatók találhatók. Az első kötet levélformulákat, eskümintákat, a második a királyhoz címzett felterjesztéseket (Raepresentationes 1773-75), a 15-dik kötet pedig a városhoz beadott kérvényekre (Instantiae) hozott döntéseket tartalmazza (1784-88). Ezekhez viszont nincs mutató könyv.
Ügyviteli utasítások egyes városi hivatalok és tisztviselők részére, főképpen a piaci helypénz, vásári rendtartás és pénzkezelés tárgyában. Továbbá a városi tisztviselők és alkalmazottak részére készült esküminták gyűjteménye: 1753-1813-ig terjedően. Az ügyviteli utasítások jegyzőkönyve időrendben tartalmazza a bejegyzéseket. A két kötet azonban időben párhuzamosan van vezetve. Az esküminták jegyzőkönyveinek első kötetéhez nincs segédeszköz, a másik két kötethez viszont van, mely az oldalszámra utal.
A vásári bíró, majd később a rendőrkapitány által megállapított piaci árakról vezetett jegyzékek: 1743-1847-ig terjedően. Egyes árjegyzék táblázatok időrendben találhatók.
A kötetekben a bejegyzések általában időrendben találhatók meg. Az egyes személyekre vonatkozó bejegyzések többnyire a következő adatokat tartalmazzák: sorszám, név, az úti levél kiadásának kelte, hová kíván utazni és kinek a jótállására adták ki az útlevelet.
A városi polgárok vagyonbiztonsága végett készült nyilvántartások a magánosok között létrejött záloglevelekről. A kötetben a bejegyzések folyamatos sorszámozással ellátva találhatók. A kötethez kötött névmutató betűrendben tartalmazza az érdekeltek neveit és a kötet lap- és ügyszámára mutat.
Kötelezvények, adóslevelek betáblázási jegyzőkönyvei. A bejegyzések évenként újrakezdődő sorszámozással vannak ellátva. A kötetek elején vagy a végén névmutató van, mely az érdekelt személyek neveit tartalmazza betűrendben és a kötet oldal- és ügyszámára utal.
