A polgármesteri hivatal műszaki osztálya ügykörénél fogva – amelyet a városrendezés, városfejlesztés, a köz- és magánépítkezések, út- és járdaépítés, csatornázás és köztisztaság alakított – alapvetően a döntések végrehajtását intézte, de szakismeretei révén tanácsadóként az egyes műszaki ügyekben történt döntéshozatalt is befolyásolhatta, különösen abban az esetben, ha azok testületi szervek elé kerültek.

A Közellátási Iroda fő feladata a II. világháború utáni szűkös években az élelmiszerek begyűjtése és újraelosztása volt. A polgármesteri hivatal keretein belül működött, tevékenységét a Közellátásügyi Minisztériumtól és az Észak-Pestvármegyei és Budapesti Közellátási Felügyelőségtől kapott utasítások szerint végezte. Ezen utasítások – sajnos hiányosan – az állagban megtalálhatóak.

Az árvaszék 1878 előtti, valamint 1878. és 1879. évi levelezése (tartalmi kivonata) a 414. raktári egységszám alatti levelezések könyvében található.
1878-tól 1902-ig visszacsatolós iktatást végeztek. 1903–1949 között előrecsatolós iktatási rendszert alkalmaztak. Minden ügyirat külön irattári számot kapott, mely három részből állt: az ügyirat típusát jelölő római számból (I. felsőbb rendeletek, II. hivatalból kezdeményezett ügyek, III. más árvaszékektől átvett ügyek), egy sorszámból és az ügyben történt első iktatás évszámából. Az iratokat évenként az irattári számok sorrendjében helyezték el az irattárban. A több éven át tartó ügyek aktái az ügyben történt első iktatás événél találhatóak. (Ezt a rendet megtartottuk az iratok rendezése során.)
1950-ben a közigazgatási rendszámos iratkezelést alkalmazták.

Vác város rendőrkapitányának iratai hiányosan maradtak ránk: csak az 1913. és 1916. évi büntetőügyi, és az 1915–1919. évi (az 1919. évből csak néhány ügyirat) közigazgatási ügyiratok, illetve négy iktatókönyv található meg a levéltárban. A büntetőügyi iratok jellemző irattípusai a kiadott, illetve más rendőrkapitányságoktól érkezett körözvények, illetve a helyi kihágási ügyek. A közigazgatási iratok közt igen sok az első világháborús internált személyekkel kapcsolatos ügy (internáltak foglalkoztatása, szökött internáltak körözése, hazatérés engedélyezése stb.). Ezen kívül jellemzőek a cselédigazolványkiadási ügyek, lakossági panaszok kivizsgálása és országos vásárok hirdetményei.

1. téka
   I. félévi munkaterv 1950
   Művelési ág változásról osztálykivonat 1950
   Mezőőri díj kivetési lajstrom 1950

A Minisztertanács 1948-ban határozta el a koalíciós pártok egyetértésével, hogy az országgyűlés elé terjesztik az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot, Ortutay Gyula miniszter javaslatára. Az országgyűlés 1948. június 16-án elfogadta a XXXIII. törvényt, amely elrendelte az egyházi iskolák államosítását, és kialakított egy egységes közoktatási koncepciót a 8 osztályos általános iskolára épülő 4 osztályos középiskoláról. Ekkor került sor június 10-én a Kegyesrendi Gimnázium államosítására.
A tanévben az intézménynek 330 beiratkozott diákja volt.
1949 augusztusában Szerdahelyi János megbízott igazgatót azonnali hatállyal felmentették és áthelyezték. A gimnázium vezetésével Hadnagy Tibort bízták meg, aki 1945-től a Kommunista Párt helyi vezetője, hosszú időn keresztül a Nemzeti Bizottság tagja is volt. Az igazgatóhelyettes Kerekes Sándor lett.
1952-ben a régi, eredeti épületet felsőbb utasításra át kellett adni a technikum szervezéséhez. A gimnázium tovább működhetett – de épület nélkül. A tér szemközti oldalán ekkor szüntették meg a szemináriumot, a papképzést. Az épületet állami igazgatás alá vonták, felmerült, hogy a kórház továbbfejlesztésére használják. A tanácselnök segítségével végül a másik ötlet mellett döntöttek. Ide költöztették az épület nélkül maradt gimnáziumot.
A tanév végén az épületben átalakítások kezdődtek. Ezzel lehetővé tették a tanévkezdést.
1964/65-ben kereskedelmi szakközépiskolai osztály nyílt a gimnázium épületében: élelmiszer és ruházati elárusító tagozattal. Később a külön épületbe költöző kereskedelmi szakközépiskola és kollégium a gimnázium gazdálkodási körébe tartozott. Az iskola épülete egyre zsúfoltabbá vált. A tanulók létszáma meghaladta a 900 főt. A város hatalmas vonzáskörzetéhez tartozott az akkori váci és szobi járás, sőt a gödöllői és a rétsági járás jelentős része is. Az egyetlen gimnázium nem tudta már befogadni az egyre több jelentkezőt. Kiszel János és Arany István, a Városi Tanács vezetői felvetették egy második gimnázium építésének gondolatát. A Városi Tanács 15/1962. TÜ. sz. határozatában vállalta a terület előkészítését.
A Pest Megyei Tanács támogatásával 1963-ban elkezdődött az építkezés a Géza király téren. Az 1966-67-es tanév közepén átvett épületbe 8 osztály költözött.

1967. július 1-jével kezdte meg önálló működését a Géza Király Téri Gimnázium és Szakközépiskola (jogutódja a mai Selye János Egészségügyi Szakközépiskola).
      Az iskola 1989-ben ünnepelte alapításának 275. évfordulóját. Vác Város Tanácsa a gimnázium tantestületének és diákjainak kérése alapján a 72/1989-es határozatában a Sztáron Sándor Gimnázium elnevezést megszüntette. A város gimnáziuma felvette a Váci Madách Imre Gimnázium nevet.

1916-tól Váci Római Katolikus Kereskedelmi Szaktanfolyam működött a Karolina Római Katolikus Polgári Leányiskolában.
Az iskola körbélyegzőjén 1937-es évszám szerepel, ez az iskola alapítási éve.

A váci Hámán Kató Állami Általános Iskola (előtt 1906-1948 – Váci Római Katolikus Polgári Leányiskola ) 1948–1990 között működött, majd jogutód nélkül megszűnt. Az iskola irattári anyagát a Karolina Katolikus Iskola őrizte, mely 1990-ben kapta vissza régi épületét.

Az intézet iratait 1912-től 1920-ig visszamenőleg az országos intézet irataival együtt kezelték.
Hidaskürti Nagy Sándor dr. (1853. április 19. Alsószentiván [Fejér m.] — 1907. december 25. Alsószentiván). Szülei (id. Nagy Sándor, Koller Katalin) kezdetben földbérlők, majd földbirtokosok voltak. Földbirtok: Alsószentiván. H. Nagy Sándor az elemi iskolát
magántanulóként, középiskoláit a budapesti Cukor utcai tanintézetben, majd a budapesti Széna téri ev.–ref. gimnáziumban végezte. Jogi egyetemet Budapesten végezte el. Apja halála után átvette a gazdaság irányítását. Alapítványt adott a fiú foglalkoztató intézetnek, amelyből az intézet textilüzemét létrehozták. Vonatkozó irat a 104/1929. sz. alatt található

Az intézet iratait 1912-től kb. 1920-ig az országos intézet irataival együtt kezelték.